13+1 tanács az írásbeli vizsgához

Az érettségi előtti hetekben mindig felmerül kérdésként, hogy mit tanácsolok a felkészülés utolsó pár napjában. Hasonlóan gyakori kérdés, hogy a vizsga közben milyen tipikus hibák szoktak lenni, mire érdemes különösen figyelni. Ezeket próbálom összegyűjteni ebben a cikkben.

1. A vizsga előtt néhány nappal már nehéz megváltani a világot, ilyenkor már nem érdemes célként kitűzni, hogy MINDENT megtanulj. Különösen nem javaslom azt a megközelítést írásbeli előtt, hogy "még egyszer átolvasom az egész anyagot". Bár ez kényelmes megoldás, és ismétlés közben sok sikerélmény van, hiszen olvasás közben látod, hogy "jééé, erre is emlékszem". A gond az, hogy nem hatékony ez a módszer, hiszen az anyag döntő része már amúgy is a fejedben van jó esetben, az olvasottak nagy részét teljesen feleslegesen nézed át, hisz már amúgy is tudod. Így ráadásul könnyebben átsiklik az ember az olyan részek felett, amiket kevésbé ért. Ehelyett én az utolsó napokban a minél több komplett érettségi feladatsor végigoldását és szigorú javítását javaslom mindig. A pontozás előtt olvasd el alaposan a javítási útmutatót, ismerd meg, hogyan történik a pontozás, pontosan mire kapsz pontot és mire nem. Legyél szigorú magaddal javítás közben, a "kábé jó" megoldásra nem kapsz pontot! Tudom, hogy sokkal több a kudarc, nehézség ezzel a megközelítéssel, de hidd el, hogy megéri! Természetesen a felmerülő hibáidat, hiányosságaidat elemezd ki, kérdezz ezekkel kapcsolatban a tanárodtól és foltozd be az esetleges lyukakat!

2. Az ismétlés során koncentrálj azokra az apróságokra, amik klasszikus, gyakori érettségi feladatok és az átismétlésük nem vesz el túl sok időt. Néhány ilyen példa:

• nevezetes kötésszögek (kén-dioxid, kénhidrogén, ammónia, víz, metán, szén-dioxid…)
• molekulák és ionok méretének összehasonlítása (pl: S 2- > Cl- > Ar > K+ > Ca 2+ > Sc 3+)
• rácstípusok és összetartó erők
• nevezetes redoxireakciók (fém-fémion, fém-sav, halogenid-halogén, stb.)
• ezüst, réz, alumínium és cink komplexei, keletkezésük egyenlete oldatból KÖZVETLENÜL és CSAPADÉKBÓL. Ehhez mellékelek egy kis összefoglalót, ha úgy érzed, kéne az ismétlés:

• hidrolízis ionegyenletek, alumíniumsók savas hidrolízise
• vegyületek hétköznapi elnevezései

• fontosabb fémek reakciói híg tömény savakkal/lúgokkal/vízzel, KIVÉTELEK (Al, Fe!). Ehhez is mellékelek egy kis összefoglalót a fontosabb egyenletekről. Először nézd meg és értsd meg az általános szabályokat, utána a konkrét egyenleteket!

• fémionok és komplexeik képlete, színe. Lásd pl. itt:

• csapadékok képlete és színe, mellékelek tanulókártyákat hozzá:

• fontos szerves reakciótípusok (szubsztitúció, aromás szubsztitúció, addíció, elimináció, Markovnyikov-Zajcev-szabály). Ehhez mellékelek 100 "minimum egyenletet" szervesből, amit javaslok még egyszer végigírni (vagy legalább átfutni) és megérteni az írásbeliig.

• oxigéntartalmú szerves vegyületek reakciói, különösen az ezüsttükör és Fehling próba. Itt újra gondold át a kivételeket, "rejtett" formilcsoportot tartalmazó vegyületeket. Ehhez egy kis ismétlő folyamatábra:

• amidok és aminosavak szerkezete, rácsot összetartó erő, kiralításuk, sav-bázis jellegük
• fontosabb cukrok szerkezete, képlete
• szerves vegyületek általános képlete és égési egyenlete. Ehhez összefoglaló:

3. Számolások közül a leggyakrabban előforduló témakörök: oldatos számolások (ideértve a kristályvizes sókat is), sztöchiometria alkalmazása, egyensúlyok, pH számolások, gázelegyek, elektrolízis, termokémia és szerves képletmeghatározás. Így az utolsó napokban igyekezz, hogy minden fenti témakörből találkozz feladattal, lehetőleg minél több kombinált, több témakör értését igénylő példával.

4. Ha haljamos vagy figyelmetlenségre, gyűjtsd össze a tipikus figyelmetlenségből adódó hibáidat. Keress ezekben rendszert, próbáld a hibáidat csoportosítani, így az érettségin tudatosan külön figyelmet tudsz ezeknek szentelni (például: elfelejted rendezni az egyenleteket, osztás helyett véletlenül szorzol, elszámolsz alapvető műveleteket fejben).

5. Különösen a számolásoknál: figyelj arra, hogy a megoldásod logikus, követhető legyen. A számolási feladatok megoldása nem csak számokból és műveletekből áll! Legyenek szöveges indoklások, írd le, hogyan gondolkoztál. Az elméleti feladatoknál is nyugodtan rajzolgass, írj, firkálj a papírra (vagy extra lapokra), nem kell rögtön fejből tudni mindent.

6. A számolási feladatok logikus levezetésénél figyelj arra, hogy milyen lépések számítanak triviálisnak. Időt spórolsz, ha ezeket a lehető legrövidebben indokolod. ilyenek például:

• moláris tömeg meghatározás, tömeg-anyagmennyiség-térfogat átszámítások
• Avogadro-törvény használata gázelegyes példákban (pl. térfogatokkal számolás anyagmennyiség helyett)

Viszont rengeteg olyan lépés, számolás van, ahol nem elég a (rész)eredmény megadása, fel kell írni a képletet, kiszámítás módját. Ezek közül a leggyakoribbak, ahol ez el szokott maradni:

• ideális gáz állapotegyenlete
• sztöchiometria alkalmazása (hivatkozz a megfelelő egyenletre!)
• egyensúlyi állandó
• savállandó/bázisállandó – a c és x jelentését tisztázni kell a képletben!

7. Számolásoknál minden jelölés és adat megkülönböztethető legyen, használj indexeket szükség esetén. Érdemes ezt már az adatok felírásánál elkezdeni. A jó jelölések a gondolatmenetet is segítik. Ha kell, írd le szövegesen, mit jelent az a betű, amit használsz. Figyelj még a mértékegységekre és az értékes jegyekre is.

8. Ellenőrizd a megoldásaidat! Ebben elméleti feladatoknál sokszor segít a függvénytábla és a feladat szövege, számolási feladatoknál pedig józan ésszel és az adatok alapján MINDIG mérlegeld, hogy reális-e az eredményed. Ha a végeredmény szembeötlően irreális egy számolási példánál, nagyon sok pontot veszíthetsz, akkor is, ha csak apró számítási hiba van a feladatodban.

9. Ha fogalmad sincs a válaszról, tippelj, minden kérdéshez írj valamit! Nem csak feleletválasztós kérdésnél, mindenhol. Különösen igaz ez akkor, ha az előző feladat megoldását kell felhasználni egy következő feladatrészben, a számolásoknál is. Ha a kiindulási adatokból kiszámoltál mindent, amit lehet és ezután bárhol elakadsz, adj meg egy olyan köztes eredményt, amelynek használatával már be tudod fejezni a megoldást. Persze ilyenkor is figyelj arra, hogy a tipped ne legyen nyilvánvalóan irreális.

10. Időbeosztás: NEM MUSZÁJ sorrendben haladni a példákkal. Én azt javaslom, hogy először fuss végig a feladatokon és kezdd valami olyan feladattal a megoldást, amiben rutinos vagy, jól megy. Ettől önbizalmat is kapsz és tuti pontokat szerzel az elején. Ha időszűkében vagy: időarányosan sok pont jár a táblázatos, négyféle asszociációs és kísérletelemző feladatokra. Ellenben az utóbbi években sajnos tendencia lett, hogy az ESETTANULMÁNYOKBAN HOSSZÚ SZÖVEGEKET kell elemezni KEVÉS PONTÉRT. Ez esetben én azt ajánlom, hogy hosszú szöveg (és relatíve kevés pont) esetén az esettanulmányt hagyd a végére, ne vigye el feleslegesen az idődet. Ha szűkös az idő, érdemes esettanulmányoknál először a kérdéseket végigolvasni, hátha van olyan, ami a szöveg elolvasása nélkül is megválaszolható

11. Hagyj időt a dolgozat áttekintésére. Ilyenkor mindenekelőtt azt nézd át, hogy minden kérdésre válaszoltál-e. Különösen akkor szokás ebben hibázni, ha egy feladatban több kérdést is feltesznek (pl: írd fel a keletkező csapadék képletét, színét és a keletkezés ionegyenletét – 3 pont, ebből az egyenlet lehet, hogy csak 1 pont!!). Arra is figyelj, hogy PONTOSAN a kérdésre, és az ÖSSZES kérdésre válaszolj. Néhány klasszikus példa:

• a feladat tapasztalatot kér, de Te reakcióegyenletet/magyarázatot írsz. Az nem tapasztalat, hogy "rézkiválás". Helyette: vöröses színű, fémesen csillogó anyag válik ki a … felületére. Figyelj, hogy a felírt egyenlet összhangban legyen a tapasztalattal, tehát ha egy feladatban tapasztalatként azt írod, hogy "a csapadék oldódik", akkor a magyarázatként írt egyenletben a bal oldalt szerepeljen csapadék (jobb oldalt meg lehetőleg ne).
• a feladat ionegyenletet kér, Te pedig sztöchiometriai egyenletet írsz.
• a feladat kéri egy reakcióban keletkező termék konstitúciójának feltüntetését, te meg csak a molekulaképletét írod fel. Hasonlóan: ha kérik a kötő- és nemkötő párok feltüntetését, akkor az utolsó C-H kötést is ki kell részletezni, nincs mese
• megörülsz, hogy egy számolási feladatban "kijött az iksz" és elfelejtesz pontosan válaszolni a kérdésre.

Ha ez megvan, akkor érdemes azon gondolkozni, hogy esetleg valahol érdemes-e javítani a beírt válaszon.

12. Nyugodtan használj extra tisztázati lapokat, nem kell mindent beszuszakolni annyi helyre, ami a feladatlapon ki van hagyva. Ilyenkor jelöld a feladatlapon egyértelműen, hogy a megfelelő feladatrészt külön tisztázati lapon oldottad meg (pro tipp: hasznos lehet a könnyebb hivatkozáshoz beszámozni a tisztázati lapokat). Megoldásokon javítani NAGYON óvatosan érdemes csak. Ha rájössz, hogy a korábbi megoldásod rossz volt, először írd le a jó megoldást és csak ezután húzd ki az előzőt, sose fordítva! Amit viszont nem szeretnéd, hogy értékeljenek, húzz át egyértelműen, ne legyen két egymásnak ellentmondó megoldás egy feladatnál!

13. Ismerd meg alaposan a legfontosabb segítőidet: a számológépedet és a függvénytábláidat. Ezek legyenek megfelelő állapotban az érettségin, a függvénytáblában semmilyen kézzel írt dolog ne legyen (üres cetlit/post-itet is kivetethetik), a számológépedben cserélj elemet, ha kell. Emellett vigyél vizsgázni megfelelő mennyiségű folyadékot és valami gyorsan felszívódó kaját is. 

Gyakori kérdés, hogy melyik függvénytáblát érdemes használni. A legtutibb: MINDET BEVINNI, ártani biztos nem árt, de előtte legyél tisztában azzal, mit és hol találsz bennük. Erről részletesebben itt írok:

+1. Pihend ki magad az érettségi előtt! Az éjszakába nyúló tanulás többet fog ártani, mint használni.

Sok sikert a vizsgához!